Az élet furcsa fintora, hogy miután megírtam a múltkori postot, valaki felbukkant az életemben... Valaki nagyon régről... Pont miután eldöntöttem, hogy nem kell nekem senki, hisz így is jól érezhetem magam. És erre kemény bizonyítékaim is voltak :) Hisz olyan emberek vesznek körül, akik tényleg mellettem vannak...

Nem tudom mi lesz ebből, de nagyon várom a folytatást... Bár mondjuk életemben először nem is érdekel... csak az, hogy itt legyen végre mellettem. Sokan ezt nehezen tudják elhinni, azok közül akik ténylge ismernek, hisz ez eddig valóban nem volt jellemző rám... Most nem tudom mi történt... Lehet, hogy végre megbékéltem önmagammal? Látom a realitást és a tényleg jó dolgokat a saját életemben? Lehet ez kellett ahhoz, hogy valaki teljesen más személyiség betoppanjon az életembe? Ez alig 3 óra... De most ez így végtelennek tűnik. Mintha életem leghosszabb 3 órája várna rám. Legalábbis most nagyon így érzem. Bár ha belegondolok, hogy tegnap ilyenkor még ezt az időt is milyen távolinak láttam... :) Most meg már itt van... Mindjárt elindul ide hozzám... Most csak addig nézegetek a jövőbe amíg ide nem ér. Mert amint itt lesz, csak a jelen... Nem akarom, hogy eszembe jusson akár csak egy percre is, hogy haza kell mennie majd. Ha mégis eszembe jut mit teszek? Belegondolok majd abba, hogy nem sokáig... :)

Már vagy 1000-szer elképzeltem a találkozást... Az utóbbi 2 hét beszélgetései megtették a magukét... Egy olyan világba repítettek, amiről azt hittem már rég kiölték belőlem... Pedig nem! Újra úgy érzem magam, mint egy kis tizenéves kis p*csa... Vigyorgok folyamatosan, meg nem lehet velem beszélgetni. Sokan nem értik, hogy miért. Persze, hisz nem beszéltem Róla szinte senkinek sem. Most a héten "törtem meg" és végre meséltem róla 4 embernek többet-kevesebbet. Hogy miért nem beszélek róla? Passz... Valahogy úgy vagyok vele, hogy ha eljön az ideje, úgyis mindenki megtudja, hogy ki ő... Hisz régről nagyon sok közös ismerősünk van... Sokaknak,ha nem mindenkinek le fog esni az álla, ha ebből tényleg lesz valami, és megtudják... De mindegy is... :)

3 órácska és itt lesz velem... Megölel, és hozzá bújhatok... :) Ha esetleg eltűnnék a térképről erre a pár napra, előre is bocsánat mindenkitől... :P

...mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk,az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül...