HTML

Mosolyvilág...néha könnyekkel és gondokkal

Friss topikok

  • StarFire: Végre enged kommentelni!!! Én annyira örülök neki,hogy el sem hiszed...már rádfért!Féltem,nehogy m... (2011.01.23. 21:35) Megérte... :)
  • BenTomi: Egy kedves Barátom mindig azzal nyugtat engem, hogy ne görcsöljek rá, ha párt akarok magamnak. Ne ... (2011.01.16. 22:04) Férfi vs. PASI?
  • StarFire: Már megint körítesz -amit az nem ért, aki csak úgy idecsöppen olvasni - és hadarsz. Leírod mik tör... (2010.11.10. 15:08) Hétvége röviden... :)
  • StarFire: Uhh...szép volt...nem is te lennél.Valld be hogy hiányzott a kórház!!!Te hipochonder:) A kutyád so... (2010.11.10. 15:04) történések...
  • StarFire: Tudom milyen fárasztó egy új üzlet elindítása, egy új munka beanulása,de nem szabad neki alárendel... (2010.10.26. 07:19) Na végre...

Linkblog

2010.11.19. 21:30 CatSmile

Kis mélypont...

Most írnom kellene... Azt hiszem életemben először nem tudom megfogalmazni a bennem kavargó érzéseket... Hogy miért? Nem tudom... azért megpróbálom...

Kezdődik ott, hogy az utóbbi napokben minden rendben volt, azt leszámítva, hogy csak hétfőtől mehetek dolgozni. Vele is minden oké volt. Aranyos volt, meg odafigyelt. Aztán tegnap kisebb sokkot keptam. Megtudtam 2 dolgot a mostani hétvégi terveivel kapcsolatban, ami bár kicsit sz*rul esett, nem szóltam semmit. Mert ugye menjen csak. Tényleg nem zavar. Csak hát ahogy megtudtam. Na mindegy. Ezek után ma fél 7 felé csörög a telefonom, egyik közös haver (T), hogy ott leszek-e/vagyok-e vele, merthogy megbeszélték, hogy 7 körül tali és mennek bulizni. Erről sem tudtam, úgyhogy mondtam T-nak, h szóljon neki, hogy hívjon föl és kérjen meg ő arra, amire akar. Felhív (félig ittas állapotban) és elhadarta, hogy engedjem be 7kor T-kat hozzá, aztán ő meg érkezik. Mondtam neki, hogy akkor ezek szerint engem nem vett bele a ma estébe. Erre, hogy ha akarok menjek velük, ha nem, nem. Összeszedtem magam, átmentem. Haverék kb fél órája lementek, mivel ő nem ért haza. Felhívták és azt mondta, hogy majd buliba találkoznak. T mondta, hogy menjek velük, de mivel én nem kaptam választ az sms-emre, úgy döntöttem nem megyek sehova. Velük legalábbis. Így is eléggé nagy hülyét csináltam már magamból miatta az utóbbi hónapokban.

Nemrég hívott A (akkor ismertem meg, még nyár elején, mikor ő kidobott és hát nagyon egy hullámhosszra kerültünk akkor A-val,és egyebek). Holnap nem forgatnak, úgyhogy most már úton van errefelé. Rég nem láttam A-t, rég beszélgettünk. Hallotta a hangomon, hogy valami nem oké, úgyhogy nemsokára találkozok vele. Legalább van valaki, aki végighallgat, és van annyira közel, hogy át tudjon ölelni... Ő egy olyan emberke, akinél az első beszélgetésünk után úgy éreztem, hogy 1000 éve ismerjük egymást. Nagyon nem egy családi és egyéb közegből jöttünk, nagyon távol volt a múltunk egymástól, mégis vannak annyira egyforma pontok az életünkben,személyiségünkben, ami nagyon jó alap a mi barátságunknak.

Most szivem szerint jól leinnám magam, lehet meg is beszélem A-val... de csak ha tényleg nem melózik holnap...

Döntenem kellene végre. Eldönteni, hogy mit is akarok az életemtől. Vagyis tudom én, de ugye a döntés még nem egyenlő a cselekvéssel. Meg kellene tennem végre azt a lépést, amit már hónapokkal ezelőtt eldöntöttem. Ki kellene lépnem ebből az "akármiből" amiben most vagyok és végre olyan emberek felé venni minden téren az irányt, akik nem visszahúznak, hanem lökdösnek előre... Mert nagyon vele akarok lenni, és 99%ban úgy érzem, hogy ő is velem. Kimutatja. Jobban, mint eddig bármikor. Csak mikor beüt a krach, és jön az a bizonyos 1%, akkor vége mindennek. Ilyenkor mindent ledönt 1 másodperc alatt, amit előtte felépített. Nem érzem magam biztonságban. Pedig ez az, amire nekem igazán nagy szükségem van... Az állandóra, és arra, hogy ne attól kelljen folyton rettegnem, hogy mikor kattan be és borít fel mindent...

Most hívott ő... Merre vagyunk... Mondom én még itt... dehát azt beszéltük, hogy lent találkozunk...nem? Mondom nem... te hadartad, hogy mit akarsz, meg hogy te vacsorázol és tegyük le. De hát ő azt hitte. Mindegy... Azt mondta, hogy kb egy órát lent lesz és jön. Mondtam neki, hogy én találkozok A-val. Semmi "normális reakció", csak egy "jó". Mondom akkor szia. Szerintem eleget ivott... Ahogy hallottam a hangján. Ilyenkor ilyen... Mindegy... azt hiszem ma este már tényleg nem akarok ezen agyalni. Ki akarok kapcsolni végre... :(

"Ha három madár ül egy kerítésen, és kettő elhatározza, hogy elrepül, hány madár marad a kerítésen? A válasz: három. A tanulság: attól, hogy elhatározol valamit, még nem teszed meg." - Robert Toru Kiyosaki

"Ha valami többet árt, mint használ, válj meg tőle." -Isamu Fukui

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://catsmile.blog.hu/api/trackback/id/tr112460169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása